 |
 |
 |
 |
 |
|
Central and Eastern Europe Is Flattening Koltai Vera A magyar gazdaságpolitikában évek óta heves viták zajlanak egy átfogó adóreformról. Az elképzelések között szerepel az egykulcsos adó bevezetésének gondolata is, amelyet sokan -leginkább a szlovák tapasztalatok alapján- csodaszernek tartanak. Önmagában azonban egyetlen adóreform sem oldja meg a gazdaság összes problémáját. A tanulmány az Európai Unióhoz csatlakozott posztszocialista országok tapasztalatain keresztül vizsgálja meg, hogy az egykulcsos adó milyen gazdaságpolitikai környezetben vezethető be, illetve eredményezhet jelentős fellendülést. A posztszocialista országokban az elmúlt években, évtizedekben jelentős gazdasági reformokat hajtottak végre, amelyeknek szinte minden országban eleme volt egy átfogó adóreform is. Érdekes módon annak ellenére, hogy az egyes országok gazdasági fejlettsége, struktúrája nagymértékben eltérő volt, a legfejlettebb posztszocialista országok többségében az adóreform egyet jelentett az egykulcsos adó bevezetésével. Ennek kapcsán a tanulmány arra keresi a választ, hogy minden gazdaságpolitikai tényezők befolyásolják az egykulcsos adó bevezethetőségét. A tanulmány alapfeltevése, hogy a beágyazottság mértékétől függ az egykulcsos adó bevezetésének a gazdaságpolitikai költsége A legfejlettebb posztszocialista országokat a beágyazottság alapján három csoportra bonthatjuk; a kevésbé, a közepesen és magasan beágyazott demokráciákra. Az első országba sorolhatók azok a balti tagországok, ahol a gazdaságpolitikai intézkedések hatása nem érintette a választók preferenciáit. Szlovákia tekinthető közepesen beágyazott országnak, ahol a gazdaságpolitikai reformok csak kismértékben befolyásolták a szavazókat. A többi visegrádi ország és Szlovénia tekinthető beágyazott demokráciának. A tanulmány abból indul ki, hogy a beágyazottság mértékétől függnek azok a tényezők is, amelyek befolyásolják az egykulcsos adó bevezethetőségét. A kevésbé beágyazott tagországok esetében az egykulcsos adó bevezethetősége függ a várható adminisztrációs teher csökkenéséből adódó hasznok mértékétől, az adóbevételek változásától, a reform intézkedések várható költségétől, valamint a további becsült túlcsorduló hatásoktól várt hasznoktól. A közepesen beágyazott országok esetében egy további tényező, a gazdasági aktorok preferenciái is befolyásolják a bevezetés költségeit. A beágyazott országok esetében pedig a szavazók preferenciái is kiemelten fontosak, így a szavazók meggyőzésének várható költségével szükséges kiegészíteni az egyenletet. A felállított egyenletekkel jól magyarázható az egykulcsos adó sikere a balti országokban és Szlovákiában, illetve a beágyazott országok megosztottsága a témakörben. Az elemzési keret kezeli a változásokat is, így a jelenlegi gazdasági válság hatásai is könnyedén beilleszthetők a számításokba. A könyv megrendelhető: |
||||
|
